El�sz�r tiszt�zzuk, hogy mit jelentenek bizonyos alapvet� kifejez�sek.

 A rap �s a hip hop k�l�nbs�g�r�l van sz�. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a hip hop j�val t�gabb kifejez�s, nem csak a zene tartozik bele, hanem az eg�sz, k�r�l�tte l�v� (szub)kult�ra: a breakt�nct�l a graffitin �t az �lt�zk�d�sig. Valamint az elvontabb, esetleg nem is besz�l�s, de a jellegzetes �temeket az�rt alkalmaz� zen�ket is hip hopnak nevezz�k. A rap alapvet�en a jellegzetes �nek- vagy besz�dst�lus neve. (Az az�rt persze nem igaz, hogy a rappel�s egyszer� besz�d volna - nagyon fontos a ritmika, a sebess�g, a hangs�lyoz�s, a r�mel�s, �s m�g oly sok minden). Valamint n�h�ny m�faj elnevez�s�ben is a rap sz� szerepel, f�k�nt azok�ban egy�bk�nt, amik nagyobb kereskedelmi sikereket �rnek el.
A rap el�zm�nyei k�zt sok mindent fel lehet sorolni, most csak h�rom dolgot eml�ten�k. A legr�gebbi �s tal�n legink�bb meglep� a dzsessz, azon bel�l is a virtu�z halandzsa-�nek-besz�d, az �n. scat. Azt�n persze ott a fekete zene, f�k�nt a funky, �s m�gf�k�ntebb James Brown, akir�l az a h�r j�rja, hogy tal�n a legt�bb hangot az � sz�maib�l lopt�k ki a popt�rt�nelemben. (Valamint � az egyik �tt�r�je a fekete �ntudat zenei megjelen�t�s�nek is: "I'm black and I'm proud" azaz "fekete vagyok �s b�szke".) Harmadszor pedig ott a jamaikai zene, nevezetesen azok a p�rbajok, amit a lemezj�tsz�val felszerelkezett sound systemek v�vtak - a n�pet buzd�t� toasterek m�r itt megjelentek.

Jamaik�b�l sz�rmazott az a Kool Herc n�ven ismert �s legend�ss� lett figura, aki a hetvenes �vekben Bronxban (New York fekete negyed�ben) voltak�ppen l�trehozta a rap zen�t. Ekkoriban m�g ez az "utcai" m�faj a sz� szoros �rtelm�ben az utc�n �lt: ott nyomt�k a sz�veget ak�r k�s�ret n�lk�l, vagy ott v�vtak a DJ-k p�rbajokat. (Ebb�l az id�b�l sz�rmazik teh�t az a hagyom�ny is, hogy a rapperek szeretnek saj�t teljes�tm�ny�kkel b�szk�lkedni, �s a riv�lisokat alaposan lesz�lni.) Hamarosan akadt valaki, aki Kool Hercn�l jobbnak bizonyult: a m�g n�la is legend�sabb Grandmaster Flash gyorsabban, pontosabban �s �t�sebben kevert. �ll�t�lag az � "tan�tv�nya", Grand Wizard Theodore tal�lta fel a scratchel�st, vagyis azt a technik�t, amikor a lemezt az ember k�zzel el�re-h�tra h�zogatja, �gy �ll�tva el� az oly' jellemz� hangokat. (A mai legn�pszer�bb rapperek meglehet�sen keveset haszn�lj�k a scratchet, de a kilencvenes �vekben m�g rendk�v�l n�pszer� volt.) Az�rt "�ll�t�lag", mert ebb�l az id�b�l nem maradt fenn lemezfelv�tel, hiszen a gett�lak� feket�k se v�s�rl�k�nt, se el�ad�k�nt nem sz�m�tottak a lemezpiacon. �m ahogy az utc�n, a diszk�kban egyre n�pszer�bb� v�lt az �j st�lus, el�bb-ut�bb a kiad�knak is l�pni�k kellett. 1979-ben jelent meg az els� rap-lemez, a Sugarhill Gang Rapper's Delight c�m� sz�ma. Az els� fecske persze m�g nem v�ltoztatta meg a popzenei vil�got, de m�ra a sz�m abszol�t legenda. Csak�gy, mint az 1982-es The Message, a m�r emlegetett Grandmaster Flash �s zenekara, a Furious Five klasszikusa. Ez volt az egyik els� olyan kiadott rapsz�m, ami nem a buliz�sr�l sz�lt, hanem komoly politikai �zenetet hordozott, a lecs�szottak, a kitasz�tott feket�k nev�ben. (Don't push me, 'cos I'm close to the edge - ez a sor tal�n sokaknak ismer�s.) Ebben a sz�mban szerepel el�sz�r a m�r ismert hip hop kifejez�s.

A k�vetkez� fontos �llom�s 1984: ekkor jelent meg a Run D.M.C. Raising Hell c�m� lemeze, rajta az Aerosmith-szel k�z�s Walk this Wayjel. Ez az album (f�k�nt a rockos sl�gernek k�sz�net�en) a feh�rek k�z�tt is nagy sikert aratott, ez lett az els� aranylemez a st�lusban. Az eddig a feket�k k�r�ben n�pszer� rap el�tt megny�lt az �t a m�g sz�lesebb k�z�ns�gsiker fel�. Ebben nagy szerepe volt az MTV Yo! MTV Raps c�m� m�sor�nak is, ami 1986-ban indult el.
Ezek ut�n m�r gyorsan k�vetik egym�st az esem�nyek. Meg kell eml�ten�nk a Beastie Boys nev�t: �k az els� feh�r csapat, akik kezdetben g�tl�stalan idi�tizmusukkal, k�s�bb egyre kifinomultabb zenei �s sz�vegel�si technik�jukkal h�d�tottak. A Public Enemy m�g mai f�llel is extr�m, zajos alapokra minden kor�bbin�l kem�nyebb politikus sz�vegeket nyomott. 1986-t�l h�d�t a sampling-technika: a hangmint�k v�telez�se �s �jrafelhaszn�l�sa v�get vetett annak a gyakorlatnak, hogy az alapokat igazi zenekarral vegy�k fel - �m hamar kider�lt, hogy a hangmint�kat "jogos�tani" kell, vagyis enged�lyt kell szerezni az eredeti tulajdonost�l, ami nem egyszer� �s olcs� m�ka.

z eddig eml�tett el�ad�k mind az Egyes�lt �llamok keleti partj�r�l sz�rmaztak. Az East Coast Rap a kilencvenes �vek k�zep�ig volt a legnagyobb, b�r egy�ltal�n nem besz�lhet�nk egys�ges st�lusr�l: belef�r a r�giek nyom�n halad� old school, az ink�bb hallgat�sra val�, a zenei megold�sokra �s a sz�vegekre zene, aminek egyik izgalmas hajt�sa a kifinomult, zenekari megold�sokak oper�l� m�v�szi vonulat (mai legjelesebb egy�ttese a The Roots).
1989-ben a nyugati part is hallatta a hangj�t: a nev�ben �s sz�vegeiben is politikus NWA (a n�v a Niggers With Attitude r�vid�t�se) Straigth Outta Compton c�m� lemez�vel lerakta a gangsta-rap alapjait. 1992-ben a volt NWA-tag Dr. Dre kiadta The Chronic c�m� klasszikus�t, amin a gangsta-hagyom�nyb�l kialak�totta a G-funkot. Tal�n a legt�bbet ut�nzott lemez ez a rap t�rt�net�ben: jellegzetes lass�, hat�sos �temeit, "vinnyog�" szintetiz�torait �s �t�s basszusait milli�nyian lopj�k, b�r igaz, hogy t�bben k�z�l�k a rap-nagyhatalomm� v�lt Dre p�rtfogoltjai. Ilyen volt Snoop Doggy Dogg, vagy a meggyilkolt 2Pac azaz Tupac Shakur is. B�r a West Coast Rap minden gengszerked� attit�dje ellen�re els�sorban parti-zene, m�vel�i a val�di �letben gyakran ker�lnek a b�n k�zel�be. A legnagyobb kiad�, a Death Row vezet�je Suge Knight b�rt�nben is �l, �s sokan gondolj�k, hogy maffiakapcsolatai m�lyebbek, mint azt bizony�tani lehet.

A kilencvenes �vek v�ge �s napjaink a rap igazi nagy napjai: a valaha a gett�b�l, az utc�r�l indult st�lus igazi p�nzcsin�l� g�pezett� v�lt. A mai szt�rokr�l ak�r csak r�vid list�t adni is lehetetlen; �s ha m�g meg is pr�b�lkozn�nk vele, igen hamar elavulna, hiszen Amerik�ban hetente t�nnek fel �jabb �s �jabb ismeretlen arcok, akik azt�n hamar az elad�si list�k elej�n tal�lj�k magukat. Persze aligha lehet kihagyni Eminemet, aki a m�g mindig a feket�k �ltal domin�lt m�faj els� sz�m�, feh�r szt�rja. Dr. Dre p�rtfogoltja nem csak botr�nyai miatt lett a legnagyobb: sokak szerint rappel�si technik�ja (a hangs�lyok elhelyez�se, a zene ritmus�nak �s a sz�veg ritmus�nak �gyes j�t�kai) alapvet� �jdons�got jelentenek az egy�bk�nt meglehet�sen lassan v�ltoz� rapzen�ben.