Los Angeles  (teljes form�j�ban: El Pueblo de la Reina de los �ngeles, magyarul: Az Angyalok kir�lyn�j�nek faluja "), r�viden L.A., lakoss�g ter�n az Amerikai Egyes�lt �llamok m�sodik legnagyobb v�rosa. Fontos gazdas�gi �s kultur�lis k�zpont, a vil�g sz�rakoztat�ipar�nak egyik legfontosabb fellegv�ra.

A v�rost hivatalosan 1850. �prilis 4-�n alap�tott�k, lakoss�ga ekkor mind�ssze 1610 f� volt, ez lett egyben Los Angeles megye sz�khelye is.

A 2000-ben v�gzett utols� teljesk�r� n�psz�ml�l�s adatai szerint lakosainak sz�ma 3 694 820, 2005. m�jus elsej�n hivatalos becsl�s szerint 3 957 875. Az teljes agglomer�ci� (Metropolitan Area) lakoss�ga 17 545 623. A v�ros f�ldrajzi �rtelemben is nagy, hiszen t�bb mint 1200 km²-t foglal el, ezzel nagyobb New York-n�l �s Chicago-n�l is. Los Angeles k�tszer, 1932-ben �s 1984-ben adott otthont Ny�ri Olimpiai J�t�koknak, ut�bbi "csonka Olimpia" volt, a politikai fesz�lts�gek miatt a Szovjetuni� kezdem�nyez�s�re a legt�bb Kelet-Eur�pai orsz�g, �gy Magyarorsz�g sem vett r�szt rajta.

A v�ros az USA egyik legnagyobb bev�ndorl�si k�zpontja is, ez�ltal etnikailag �s kultur�lisan az egyik legink�bb soksz�n� v�ros a vil�gon. Kellemes �ghajlata, vir�gz� kultur�lis �s gazdas�gi �lete, az "amerikai �lom" lehet�s�ge vonzza legink�bb az embereket.

A ter�let tengerparti r�szeit �vezredek �ta lakt�k az amerikai �slakosok ("Indi�nok"), els�sorban a Tongva �s a Chumas t�rzsek. A spanyolok el�sz�r 1542-ben �rkeztek a ter�letre Juan Cabrillo vezet�s�vel, de csak 1769-t�l �llom�soztak itt tart�san. Juan Crespi atya egy "csod�latos foly�"-r�l �r, amelyet a felfedez�k "Nuestra Señora de Los Angeles de la Porci�ncula"-nak neveztek el. 1771-ben alap�tott�k Szent G�briel Arkangyal missz�j�t, ezzel biztos�tva a ter�let feletti tart�s spanyol befoly�st.

Venice.

1781. szeptember 4-�n a misszion�riusok telep�l�st alap�tottotak, a foly� neve ut�n, azt kiss� ler�vid�tve El Pueblo de la Reina de los �ngeles-nek nevezt�k azt el, utalva Ferences-rendi k�t�d�s�kre. Mindazon�ltal �vtizedekig jelent�ktelen kis misszi� �s ranch-szer� telep�l�s maradt.

Mexik� f�ggetlens�ge (1820) ut�n a v�ros sors�t meghat�roz� legnagyobb v�ltoz�st az 1847-ben, a mai Montebello hely�n lezajlott csata jelenette, ezut�n a jenkik szerezt�k meg a hatalmat a k�rny�k felett, akik ezr�vel t�dultak Kaliforni�ba az Aranyl�z idej�n. Ez egy�ttal ki is k�vezte az utat az �llamnak az Egyes�lt �llamokhoz t�rt�n� k�s�bbi csatlakoz�s�hoz.

Los Angeles v�ros�t hivatalosan 1850-ben alap�tott�k, a vas�t 1876-ra �rt a v�rosba. 1892-ben olajat tal�ltak a k�rny�ken, 1923-ig a vil�g petr�leum termel�s�nek negyed�t Los Angeles adta. A v�ros fejl�d�se szempontj�b�l azonban fontosabb volt a v�z. William Mulholland ir�ny�t�s�val 1913-ra k�sz�lt el a Los Angele Aqueduct, egy 223 m�rf�ld hossz� v�zvezet�k, ami az Owens foly� viz�t sz�ll�totta a v�rosba. Els�sorban ennek sz�ml�j�ra �rhat� a v�ros 1915 ut�ni robban�sszer� n�veked�se. Hab�r k�s�bb sok kritika �rte az �p�t�ket �s az eg�sz elgondol�st, az bizonyos hogy Los Angeles m�rete �s jelent�s�ge a t�red�ke sem lenne a mainak a v�zvezet�k n�lk�l.

Az 1920-as �vekt�l a mozi- �s a rep�l�g�p ipar is felfutott �s hozz�j�rult a tov�bbi n�veked�shez. A v�ros adott otthont az 1932-es Ny�ri Olimpiai J�t�koknak. A II. Vil�gh�bor� �j prosperit�st hozott, hab�r a v�ros sok jap�n sz�rmaz�s� lak�j�t sz�ll�tott�k intern�l� t�borokba a h�bor� �veiben. Ebben az id�ben jelent�s sz�m� n�met emigr�ns is �rkezett a v�rosba, t�bbek k�z�tt Thomas Mann, Bertold Brecht �s Lion Feuchtwanger.

A h�bor� ut�ni �vek soha nem l�tott fellend�l�st hoztak, ekkor n�pes�lt be a San Fernando Valley k�rny�ke. Ez a folyamat volt a vil�gon az els� jelent�s szub-urbaniz�ci�, vagyis nagyon gyors, jelent�s ter�let n�veked�s �s egyidej� cs�kken� n�ps�r�s�g. Az 1965-�s Watts-f�le zavarg�sok hozt�k felsz�nre a m�lyen gy�kerez� faji megosztotts�got, hi�ba az orsz�g egyik legfiatalabb v�ros�r�l is van sz�. A kommunista orsz�gok t�volmarad�sa ellen�re az 1984-es Ny�ri Olimpia sikeres volt a v�ros sz�m�ra. 1992-ben ism�t v�res faji zavarg�sok t�rtek ki, majd sz� szerint is megr�zta a v�rost az 1994-es Northridge-i f�ldreng�s.

2002-ben n�pszavaz�st tartottak a San Fernando Valley �s Hollywood k�zigazgat�silag t�rt�n� lev�laszt�s�r�l, de a kezdem�nyez�st a t�bbs�g elutas�totta.

Los Angelest tartj�k a vil�g sz�rakoztat�ipari f�v�rosa�nak. Az orsz�gon bel�li kultur�lis f�v�rosi c�men New Yorkkal osztozik. A sz�rakoztat�ipar legfontosabb �ga a filmgy�rt�s, de fontos zenei, k�pz�m�v�szeti �s �p�t�szeti centrum is.